2014. augusztus 29., péntek

Keksztekercs

És már megint egy édesség :-)

Kellett valami süti, nem bírtam magammal, és eszembe jutott, hogy apa hozott egy zacskó darált kekszet már vagy fél éve, itt volt az ideje, hogy felhasználjam. A keksztekercs ugrott be elsőnek, bár még sosem próbáltam elkészíteni. A végeredményen látszik is, hogy nem csináltam még tekercset, kissé csáléra sikeredett, viszont finom volt :-)

A recept elég sok kókuszt ír elő, nekem nem volt itthon ennyi, így a fehér részben a kókusz felét darált dióval helyettesítettem, ez a végeredményt nem nagyon befolyásolta, senki nem vette észre, hogy dió is van benne. Ugyanakkor a vaj mennyiségét sokallottam, szerintem 15 dkg is bőven elég lenne hozzá.

Ami viszont probléma volt, hogy nagyon sok lett a töltelék a kakaós külső részhez képest, így mindkét oldalon kifolyt a töltelék, de lehet, hogy ez a dió miatt volt, vagyis, hogy nagyobb lett így a térfogat, mint ha csak simán kókuszreszeléket használtam volna.
Az is fontos, hogy amikor feltekerjük, a sütőpapírt jól szórjuk meg kekszmorzsával, mert különben leragad!

Itt találtam a receptet.





30 dkg kekszmorzsa
40 dkg porcukor (20 a kakaós, 20 a kókuszos részbe)
2-3 evőkanál kakaópor
2.5 dl feketekávé
0.5 dl rum
20 dkg vaj (vagy 15, szerintem annyi is elég)
20 dkg kókuszreszelék, plusz pár evőkanálnyi a tekercs külsejére

Összekeverjük a darált kekszet, a kakaót, a rumot, a kávét és a cukor felét (vagyis 20 dekát), jól összedolgozzuk.

A kókuszos réteghez a vajat és a maradék cukrot fehéredésig keverjük (kézi habverővel jó eredményt érhetünk el), majd a kókusszal (és esetemben a darált dióval) összedolgozzuk.

A kakaós masszát sütőpapíron kinyújtjuk, egy kb. 30X50 centis területre, majd rákenjük a kókuszos réteget, és óvatosan feltekerjük, majd kívülről is megszórjuk kókusszal. Folpack-ba csomagoljuk, és legalább 1 órára a hűtőbe tesszük. Ha nagyon hosszú a tekercs, jobb kettévágni, úgy könnyebb dolgozni vele.




Amerikai palacsinta csokival

Eddig még csak egyszer csináltam ilyen palacsintát, valahogy nem is hiányzott, amikor palacsintára vágytam, a hagyományos verziót csináltam mindig, szigorúan kakaósat és túrósat. A lekvárt sosem szerettem, és sokáig a sós palacsintákat is kerültem.

A múlt hétvégén viszont nem volt itthon a gyerek, így ehettünk tojásosat anélkül, hogy neki valamit külön kellett volna készíteni, és emellett döntöttem.

Az eredeti recept itt található, én annyit változtattam rajta, hogy teljes kiőrlésű tönkölylisztet használtam (mert elfogyott itthon a finomliszt), és kihagytam az áfonyát, mert csak erdei gyümölcs keverék volt itthon, amit viszont apjuk nem szeret (sok a mag benne, amivel telemegy a foga) :-)

Még az jutott az eszembe utólag, hogy nagyon finom lett volna valami karamellás diós öntettel, mivel itthon nem jellemző a juharszirup. Legközelebb lehet, hogy így fogom csinálni. Apa egyébként lekvárt tett rá, én meg egy icipici Nutellát, de mivel belül is ott a csoki, tényleg nem kell sok.

Kicsit más tempóban sül mint a normál pali, és persze az adagolás is más, sokkal kevesebb tészta kell, de kb. a másodiknál már ráéreztem a dologra. Nagyjából 10 palacsinta lett belőle.



3 dl tej
2 tojás
1 csomag vaníliás cukor
1 csomag sütőpor
1 evőkanál porcukor
10 dkg étcsoki apróra vágva
annyi liszt, amennyit felvesz (0.5 bögre az eredetiek szerint)
1 evőkanál olaj (szerintem nem árt, elkerülendő a leégést)

Felverjük a tojásokat, és összekeverjük a kétféle cukorral. Hozzáadjuk a tejet, a sütőport, és annyi lisztet, hogy sűrű masszát kapjunk. A csokit a végén keverjük bele, illetve a gyümölcsöt is, ha valaki szeretne bele.

Oldalanként 1-2 perc elég, nagyon kell figyelni, mert gyorsan sül!

2014. július 8., kedd

Mandulás Barackos Cobbler

A férjem vett egy kiló nektarint, ahogy én is, és ugyan így is megettük volna az egészet, az éppen aktuális vendégség miatt inkább fogtam a felét, és cobblert készítettem belőle, amit egy régi Stahl receptből vettem.

És ugyan a gyerek egy falatot sem evett belőle, nincs benne egy csepp tojás sem, illetve tejtermékből is csak joghurtot igényel, ami kiváltható növényi eredetű termékkel is, így akár vegánnak is elmegy!

10 dkg mandula
1 kg nektarin
5 dkg barna cukor a gyümölcshöz
10 dkg cukor a tésztához (barna is jó)
1 teáskanál vanília aroma
1 citrom reszelt héja
1 evőkanál étkezési keményítő
20 dkg liszt
1 teáskanál sütőpor
1/2 teáskanál szódabikarbóna
10 dkg hideg vaj
2 dl joghurt
pici vaj a tepsi kikenéséhez

tejszínhab és vaníliafagyi a tálaláshoz

A kép forrása: http://www.fredmeyer.com/SiteCollectionImages/fred_meyer/Recipes/recipe_images/peach_cobbler.jpg


A sütőt 200 fokra előmelegítjük, és kivajazunk egy 20x30 centis formát, ami legalább 6 cm mély, vagy egy hasonló méretű piteformát.
A mandulát egy serpenyőben kissé megpirítjuk, és ledaráljuk, majd kettéosztjuk.

A barackot megmossuk, kis kockákra vágjuk (hámozni nem kell, csak ha nektarin helyett őszibarackot használunk), majd összekeverjük a cukorral, a vaníliaaromával, a keményítővel, a citromhéjjal, és a mandula felével. beleöntjük a tepsibe.

Következik a tészta. A mandula másik felét egy edénybe tesszük a liszttel, a többi cukorral, a sütőporral, a szódabikarbónával ás a hideg vajjal, amit felkockáztunk. Ha valakinek van késes betétű robotgépe, akkor abban, ha nincs, akkor kézzel összedolgozzuk a tésztát, aminek morzsás állagúnak kell lennie. Kézi gyúrás esetében gyorsan dolgozzunk, nehogy megolvadjon a vaj.

Ha ez kész, a tésztához adjuk a joghurtot is, összekeverjük, és a gyümölcsre öntjük. A legegyszerűbb úgy, hogy kanállal ide-oda teszünk egy-egy adag tésztát, nem baj, ha nem jut mindenhova. Az előmelegített sütőben 30-35 percig sütjük, a tálaláshoz pedig nagyon ajánlom a fagyit és a tejszínhabot, mert nagyon finomak együtt!

Fontos, hogy a barack levet ereszt, ezért ha puhább húsú nektarint vagy őszibarackot használunk, több keményítőt is tehetünk bele, ami kissé felszívja a levet. természetesen bármilyen más gyümölccsel is elkészíthető.

Nyami!!!

2014. március 30., vasárnap

Csokis -diós brownie

Nos, már megint egy süti :-)

Ezúttal a Nők Lapja Konyha desszertes különszáma volt a forrásom. Egyébként egy nagyon szépen összerakott újságról van szó, az egész anyag nagyon igényes, a képek is nagyon szépek, és a papír minősége is nagyon jó, látszik, hogy arra számítottak, hogy a vevők majd sokáig megtartják a magazint, és lehetőleg végig is próbálják a recepteket.

Az egyetlen szívfájdalmam a receptekkel kapcsolatban, hogy szint mindegyikben van tojás, és még a speckó recepteknél is ez a helyzet, pedig gluténmentes meg xilites stb. dolgok vannak. Sajnos ilyen ez a hülye tojásallergia, de a békesség kedvéért kapott külön vegán muffint a kiscsaj :-)

Szóval akkor a recept:

2 dl tej
20 dkg vaj/margarin
5 dkg holland kakaópor
25 dkg liszt
35 dkg barna cukor
1 csapott ek szódabikarbóna
5 dkg aprított étcsoki
1 dl tejföl
2 tojás
10 dkg darált dió+15 dkg durvára vágva a tetejére
fél narancs héja

A tejet, a vajat és a kakaóport egy lábosban addig melegítjük, amíg a vaj meg nem olvad. A sütőt 180 fokra előmelegítjük.
A lisztet, a cukrot, a szódabikarbónát, a darált diót, és a csokit egy tálban elkeverjük.
A vajas részt (langyosan) hozzáöntjük, hozzákeverjük a tejfölt, a narancshéjat és a tojásokat.
Egy kb. 20X20-as tepsiben sütjük, miután megszórtuk a durvára vágott dióval (sütőpapír, vajazás lisztezés kell természetesen), a 180 fokos sütőben kb. 15 percig, utána csökkentjük a hőt 160 fokra, és kb. 25-30 perc alatt készre sütjük.