Már megírtam a babázós blogban, hogy Julie lányom nem ehet 1 évig tojást (allergia), és tejterméket még 3 hónapig.
Így nem könnyű neki sütit sütni, de szerencsére a vegán konyha megfelel az ő diétájának, így ebben az irányban kutattam, és megtaláltam a Steiner Kristóf receptjeit összegyűjtő blogot.
A muffin elkészítésében Kristóf gyakorlatilag szabad kezet ad,
- két csésze liszt (ha nincs "hivatalos" csészéd, használj egy kb. 2 decis bögrét)
- egy zacskó sütőpor
- egy csésze cukor
- egy kiskanál fahéj
- fél csésze olaj
- egy csésze víz, vagy más folyadék, használhatsz pl. narancslevet (csokival-dióval nyerő), kókusztejet (citromhéj
reszelékkel, mandulával szuper), pezsgőt (fehér csokival és
aranymazsolával lenyűgöző),lekvárt vízzel
lazítva, és extra ízélményért löttyinthetsz bele egy kiskanál
balzsamecetet, vanília aromát, vodkát)
- kétszer fél csésze "finomság" (néhány lehetséges kombó: mák és durvára tört mandula/aszalt
füge apróra zabpehellyel/ kókuszreszelék és csokit/sós
mogyoró és csokis karamella darabok)
1. Melegítsd elő a sütőt 180 fokra.
2. Szórd ez egyik tálba a lisztet, sütőport, fahéjat, cukrot, és kutyuld őket jól össze.
3. A "finomság" is mehet bele a lisztes cuccba
4. A másik tálba öntsd bele az olajat, és a vizet, vagy más folyadékot
5. Forgasd össze a két keveréket.
6. A muffinformákat ne töltsd őket teljesen tele, mert a sütőben rendesen megduzzadnak majd.
Az én kommentem annyi, hogy próbáltam már a barack-zabpehely, kókuszreszelék-csoki és a mandula-csoki variációkat, és eddig mindegyik jó volt, de szerintem legközelebb kakaós tészta lesz majd. A kávé-kókusz viszont nem volt jó, azzal nem kísérletezek tovább.
Viszont nagyon-nagyon jó, ha csokibevonót vagy egyéb mázat kap a muffin, Julie például kétszer többet eszik meg belőle, ha csoki van a tetején - vajon miért? :-)
Tortaformában is kipróbáltam, mert így be tudtam adni a gyereknek, hogy kapott egy tortát, ha már az én citromos túrótortámból nem ehetett :-)
A következő címkéjű bejegyzések mutatása: muffin. Összes bejegyzés megjelenítése
A következő címkéjű bejegyzések mutatása: muffin. Összes bejegyzés megjelenítése
2013. május 30., csütörtök
2012. március 31., szombat
Meggypuding muffin avagy a férjem kedvence
Ez a muffint a jó példa rá, hogy nem feltétlenül kell csoki ahhoz, hogy jó legyen egy muffin :-) A meggypuding muffint pedig hihetetlenül könnyű elkészíteni, kezdők is boldogulnak vele.
A forrásom ez esetben Christina Kempe: A legkedveltebb muffinok című könyve. Ebben elég sok sós muffint találni a szokásos édesek mellett, de nem csak klasszik sütik vannak benne, hanem olyanok is, amiket leveles tésztából vagy rizsből készített el a muffinsütőben. Csak ajánlani tudom mindenkinek.
Idézet a könyvből: "Itt nem a keményítőből (pudingpor) és tejből főzött pudingról van szó, hanem a tradicionális pudingról, amely valójában inkább felfújt és vízfürdőben fő meg. Tömörebb állagú és inkább süteményre hasonlít..."
Hozzávalók 12 darabhoz:
1 üveg meggy (nettó lé nélkül 350 g)
1 teáskanál sütőpor
10 dkg puha vaj
15 dkg cukor
1 csipet só
2 tojás
20 dkg liszt
A meggyet lecsepegtetjük, de a levéből kimérünk 1.5 dl-t, és a meggyel együtt felforraljuk. Belekeverjük a sütőport (kicsit habzani fog), és hagyjuk kihűlni.
A vajat a cukorral és a sóval krémesre keverjük és egyenként beledolgozzuk a tojásokat is, majd habosra keverjük. Gyorsan beledolgozzuk a lisztet, majd a meggyet is a levével együtt.
A muffinsütőbe szétadagoljuk a tésztát, és előmelegített ( a könyv szerint 180 ill. légkeveréses sütőben 160 fokon) sütőben 15-20 perc alatt megsütjük. Az állagnak a pudinghoz hasonlónak kell lennie, ezért semmiképpen se hagyjuk sokáig a sütőben.
A meggylé miatt a tészta színe rózsaszín lesz. A szerző azt javasolja, hogy aki nem szeretné ezt, az használjon a meggylé helyett valamilyen világos gyümölcslevet pl. körtét.
A könyvben nagyon szép fotók vannak, ezért most azt teszem ide, ami itt szerepel, de a másikon az én művem van :-) Az nem néz ki ilyen jól, de nagyon finom!
A forrásom ez esetben Christina Kempe: A legkedveltebb muffinok című könyve. Ebben elég sok sós muffint találni a szokásos édesek mellett, de nem csak klasszik sütik vannak benne, hanem olyanok is, amiket leveles tésztából vagy rizsből készített el a muffinsütőben. Csak ajánlani tudom mindenkinek.
Idézet a könyvből: "Itt nem a keményítőből (pudingpor) és tejből főzött pudingról van szó, hanem a tradicionális pudingról, amely valójában inkább felfújt és vízfürdőben fő meg. Tömörebb állagú és inkább süteményre hasonlít..."
Hozzávalók 12 darabhoz:
1 üveg meggy (nettó lé nélkül 350 g)
1 teáskanál sütőpor
10 dkg puha vaj
15 dkg cukor
1 csipet só
2 tojás
20 dkg liszt
A meggyet lecsepegtetjük, de a levéből kimérünk 1.5 dl-t, és a meggyel együtt felforraljuk. Belekeverjük a sütőport (kicsit habzani fog), és hagyjuk kihűlni.
A vajat a cukorral és a sóval krémesre keverjük és egyenként beledolgozzuk a tojásokat is, majd habosra keverjük. Gyorsan beledolgozzuk a lisztet, majd a meggyet is a levével együtt.
A muffinsütőbe szétadagoljuk a tésztát, és előmelegített ( a könyv szerint 180 ill. légkeveréses sütőben 160 fokon) sütőben 15-20 perc alatt megsütjük. Az állagnak a pudinghoz hasonlónak kell lennie, ezért semmiképpen se hagyjuk sokáig a sütőben.
A meggylé miatt a tészta színe rózsaszín lesz. A szerző azt javasolja, hogy aki nem szeretné ezt, az használjon a meggylé helyett valamilyen világos gyümölcslevet pl. körtét.
A könyvben nagyon szép fotók vannak, ezért most azt teszem ide, ami itt szerepel, de a másikon az én művem van :-) Az nem néz ki ilyen jól, de nagyon finom!
Feliratkozás:
Bejegyzések (Atom)