Biztos mindenkivel előfordult már, hogy talált egy szimpatikus receptet, de nagyjából semmi nem volt hozzá otthon, vagy csak hasonló dolgok.
Én is így jártam most, és akár katasztrófa is lehetett volna belőle, de az eredmény az eltérésektől függetlenül egész jó lett. Persze követtem el hibákat, pár dolgot másképpen kellett volna csinálni, de az eredményre azért így is büszke vagyok.
A receptet egy csomagban vettem magamnak a Libriben, ahol fémdobozban lehetett kapni többfajta receptet, ez éppen a Csokoládés finomságok gyűjtemény része, sajnos részleteket nem tudok, mert a csomagolása már nincs meg.
Az eredeti recept hozzávalói egy 20 cm-es tortaformához:
60 g vaj
100 g amarettini (mandulás keksz)
200 g étcsokoládé
400 g mascarpone
2 tojás
60 g barna cukor
200 ml tejszín
40 g keményítő
No, kezdjük ott, hogy a legkisebb formám 24 cm-es, ezért nyilván több tésztára volt szükségem.
Az amarettini helyett egy sima vajas kekszet használtam, és a húsklopfoló hegyesebbik végével törtem össze, ami tök jó ötletnek bizonyult, és mivel nem kellett csapkodni, csak simán nyomkodni, nem is csináltam vele akkora kupit, amekkorát a recept szerinti "sodrófával törjük össze" megoldással csináltam volna.
150 g összetört kekszet elkevertem a vajjal, mandulaaromával ízesítettem és a kivajazott formába nyomkodtam, majd betettem a hűtőbe. Utólag belátom, hogy kissé sok lett benne az aroma, legközelebb feleannyi is elég lesz.
Mascarpone helyett Philadelphia krémsajtot illetve natúr joghurtot használtam, így kb. 450 g lett, ezt elkevertem a tojásokkal és a cukorral. Mivel barna cukor nem volt, csak 10 g, a maradékot kristáycukorral pótoltam, de ebből is többet, összesen tehát 70 g cukor került bele. A megolvasztott csokoládét, 60 g keményítőt és a habbá vert tejszínt belekevertem a masszába, és csomómentességig kavargattam.
A kekszes alapra ment a trutyi, és ment be a sütőbe. A leírás szerint 170 fokra előmelegített sütőben 55 percig kell sütni.
Nekem volt ezzel egy kis bajom, mert a kis lángon nagyon nem akart sülni, a nagyon meg kicsit odapörkölt a teteje, ezért levettem megint kicsire, és tettem rá alufóliát, és így majdnem 2 órát volt bent :-(
Mivel ilyen tortához még nem volt szerencsém, nem tudtam, hogy mennyire kell megszilárdulnia a tésztának, de végül is majdnem olyan sűrű lett, mint egy liszttel készült tortáé.
A formából csak akkor szabad kivenni, ha már kihűlt, és a közepe megsüllyed, de ez a eredetinél is így volt, úgyhogy ettől nem kell betojni :-) A teteje viszont tutira nem lett volna megtörve, ha nem veszem feljebb a gázt a sütőben.
Az egyszerűség kedvéért akkor jöjjön az én verzióm a 24 cm-es formához:
60-70 g vaj
150 g vajas keksz
1 teáskanál mandulaaroma
200 g étcsokoládé
300 g Philadelphia krémsajt
150 g natúr joghurt
2 tojás
70 g cukor
200 ml Hulala tejszín
60 g keményítő
A kekszmorzsát, a vajat és a mandulaaromát összegyúrtam, kivajazott tortaformába nyomkodtam, hűtőbe tettem. Felvertem a tejszínhabot, mikróban megolvasztottam a csokit.
A joghurtot, a krémsajtot, a tojásokat, a keményítőt és a cukrot összekevertem, majd beletettem a habot és a csokit is, végül ráöntöttem a kekszes alapra.
Tálaláshoz a maradék kekszet és porcukrot használtam.
Íme a mű:
Összességében egy nagyon könnyen összeállítható sütiről van szó, a sütést leszámítva kb. 20 perc alatt megvolt az egész. Olcsónak nem mondanám, mert a krémsajt vagy mascaprone meg az amarettini sem filléres tétel. Ha viszont az embernek nincs sok ideje a torta összeállítására, akkor nagyon jó választás.
Jajj, Anett nagyon örülök, hogy megcsináltad ezt a blogot, mert szinte sosem sütök sütit. (kivéve a vizes piskóta 82 változatban:)) De ezt mindenképp kipróbálom! puszi
VálaszTörlés