A legfinomabb joghurttorta

Nemrég sült ki és nagyon jó lett :-) Leszámítva, hogy szar a sütőm, de ez ne zavarjon senkit abban, hogy kipróbálja ezt a sütit, mert iszonyat jó!

Az eredeti recept Susan Loomis-tól származik, méghozzá a Ház a Tatin utcán című könyvéből, ami az egyik legnagyobb kedvencemmé vált annak ellenére, hogy a francia konyha nem a kedvencem, viszont annyira gusztusosan tud írni S.L. az ételekről, hogy akkor is kedvet csinál az evéshez, ha történetesen pacalt főz :-)

A könyvben szereplő receptet már nagyon sokszor megcsináltam, most viszont eszembe jutott egy módosítás, mégpedig a reszelt narancshéj, amiről kiderült, hogy zseniálisan illik a tortához, főleg a vaníliához. Na jó, ez az én véleményem, természetesen nem muszáj rám hallgatni, ki kell próbálni!

21 dkg liszt
21 dkg cukor
3 nagy tojás
3/4 kávéskanál sütőpor
egy csipet só (lehetőleg finomszemű tengeri)
1,5 dl joghurt
3 csepp vaníliaaroma
12 dkg felolvasztott, kihűlt vaj
10 dkg gőz felett megolvasztott, kihűlt étcsoki
1 narancs reszelt héja (elhagyható)

ízlés szerint porcukor a tetejére (elhagyható)
vaj és liszt a forma kikenéséhez

A sütőt előmelegítjük 190 fokra (gázoson 5-ös fokozat). A lisztet leszitáljuk, hozzákeverjük a sütőport és a sót.

A cukrot a tojásokkal habosra verjük, majd több részletben hozzáadjuk a lisztet, és alacsony fokozaton összedolgozzuk.

A joghurtot, a vajat és a vaníliaaromát hozzáadjuk a tésztához, a narancs héját belereszeljük és alaposan elkeverjük a masszát.

A kivajazott, kilisztezett tortaformába beleöntjük a tészta felét, a másik feléhez pedig hozzákeverjük az olvasztott csokit, majd ezt is beleöntjük a formába, és fakanállal vagy villával egy kicsit összehúzzuk a kétféle tésztát, hogy márványosra tudjon sülni.

Kb. 35 perc sütés szükséges, ha teljesen kihűlt, porcukorral megszórhatjuk a tetejét, de a gyümölcsfagyi is illik hozzá.

Bailey's házilag

Még nem késő elkészíteni, karácsonyra ideális ajándék :-)

2,5 dl tejszín (pl. Oké habtejszín)
0,5 dl zsíros tej
35 g kristálycukor
170 g cukrozott sűrített tej
0,5 dl erős fekete kávé
150-200 ml ír whiskey
1 evőkanál vanília esszencia

1. A tejszínt melegítsük forráspontig a tejjel, majd tegyük félre. A cukrot egy magas oldalú lábasban karamellizáljuk. Ha karamellizálódott a cukor, vékony sugárban, folyamatos keverés mellett csurgassuk hozzá a forró tejszínt. Vigyázat!!! Mikor a tejszín a cukorba ér, forró gőz csap fel! Valóban vékony sugárban csurgassuk a tejszínt a cukorba, hogy ne csapjon fel hirtelen sok gőz.

2. Ha simára kevertük, adjuk hozzá a sűrített tejet, a vaníliát, a whiskey-t, a kávét, és egyet forraljunk rajta.

3. Ezután töltsük üvegekbe a likőrt, és hűtőben 1 héten át érleljük, hogy az ízek tökéletesen összeérjenek. 

Ha esetleg kicsit jobban besűrűsödne a kelleténél, akkor hígítsuk egy kis forralt tejjel.

Meggyes csokitorta avagy Julie szülinapi tortája

Ismét egy süti és ismét Stahl Judit a forrás :-)

Az eredeti recept egy diétás torta, mivel alig van benne vaj, és felerészt teljes kiőrlésű liszttel készül.

A kislányom szülinapjára készítettem el a héten, viszont dupla adagot készítettem, amivel kicsit meg is szívtam, mert a közepe nem sült át, vissza kellett tenni, így mire a közepe megsült, kiszáradt a széle. Anno már sokszor megsütöttem ezt a tortát, és sosem rontottam el, most bezzeg sikerült :-) De az íze nagyon jó volt, és a gyereknek úgyis az volt a lényeg, hogy tortát kapott, és elfújhatta a két kis gyertyáját :-)

A tetejére sima tejszínhabot tettem, hogy eltakarjam a kisebb sérüléseket, de ez nem fontos egyébként.

Az eredeti recept a következő:

6.5 dkg finomliszt
6.5 dkg teljes kiőrlésű búzaliszt
1 tk sütőpor
fél tk őrölt fahéj
2 dkg kakaó (holland)
10 dkg kimagozott meggy
13 dkg barna cukor
3 dkg étcsokoládé
2 dkg vaj
10 dkg joghurt
fél tk vaníliaaroma
2 tojás (az egyiknek csak a fehérje kell)
a tálaláshoz opcionálisan joghurtos-gyümölcsös fagyi


A sütőt 175 fokra állítva előmelegítjük, egy 28 cm-es tortaformát kivajazunk és lisztezünk.

A kétféle lisztet ősszekeverjük a fahéjjal és a sütőporral, valamint az átszitált kakaóporral. A meggyet lecsöpögtetjük és egy pici liszttel elkeverjük.

Gőz felett megolvasztjuk az étcsokit, elkeverjük a cukorral és 1 dl vízzel, valamint a vajjal, hogy mindegyik feloldódjon.
Miután a vaj is felolvadt, a joghurtot és a vaníliaaromát is beletesszük, majd robotgépet ragadunk, és belekevejük az egész tojást és a tojásfehérjét is. A robotgépről fakanálra váltunk és 3-4 részletben belekeverjük a lisztes keveréket a tésztába.

Legvégül a meggyet is hozzáadjuk, és a tortaformában kb. 20-25 perc alatt megsütjük. Megszurkáláskor egy picit nedvesnek kell lennie, különben kiszárad.

Almás kevert

Ez egy nagy sikerű családi recept, eddig nem volt olyan, akinek ne ízlett volna.

Én kifejezetten azért szeretem, mert 1. nem szeretem az almát sütiben, ebben viszont nem érződik, 2. pofonegyszerű az elkészítése, 3. mázzal együtt és anélkül is szuperjó.

Figyelem, a következő mennyiség egy hatalmas adaghoz van (nálunk nem érdemes kevesebbet sütni), de természetesen lehet felezni is a mennyiséget.

Hozzávalók a tésztához:

25 dkg cukor
25 dkg reszelt alma (kb. 3 almából jön ki)
4 tojás
1 citrom reszelt héja
10 dkg dió
25 dkg liszt
1 csomag sütőpor

Hozzávalók a mázhoz:
20 dkg porcukor
4 dkg kakaó (holland)
4 evőkanál tej
diónyi vaj

Az almát megpucoljuk, lereszeljük, hozzákeverjük a cukrot, a citromhéjat, és a 4 tojássárgáját, kb. 15 percig keverjük robotgéppel.
Egy másik edényben a tojások fehérjét kemény habbá verjük.

A lisztet elkeverjük a sütőporral, a cukros keverékhez adjuk, majd a durvára vágott diót is belekeverjük. A legvégén a felvert habot óvatosan beleforgatjuk.

Kivajazott, kilisztezett tepsiben közepes lángon kb. 35-40 percig sütjük.

A mázhoz vízgőz felett megolvasztjuk a vajat és a cukrot, majd hozzáadjuk a tejet és a kakaót is.

Az elkészült süti tetejét (még melegen) villával szurkáljuk meg, úgy öntsük rá a mázat, így együtt hűlnek ki, és a lyukacskákon be tud szivárogni a máz.

Amerikai káposztasaláta

Forrásom ezúttal a Nők Lapja Konyha (2012 október), amiről már kiderült párszor, hogy nagyon jó recepteket közöl. Az is nagyon tetszik benne, hogy ismert gasztrobloggerek receptjeit is rendszeresen közli, pl. Mautner Zsófiáét, Vrábel Krisztáét stb.

Maga a recept úgy néz ki, hogy a 160 grammos szénhidrátos diétához csináltak recepteket, és ebben a receptben egy kis marhahús is van, valamint nyírfacukor. Így egy adagnak a szénhidráttartalma 31 gramm. Az egész saláta összesen 66 gramm szénhidrátot tartalmaz, de szerintük ez egy négyszemélyes adag. Természetesen ez arra vonatkozik, ha nyírfacukrot használunk a saláta elkészítéséhez.

Ezt csak azért írtam le ilyen alaposan, mert hátha valaki diétázóként téved ide :-)

Én a gyerek keresztelőjére csináltam belőle egy orbitálisan nagy adagot, de most az alapreceptet írom le, nyilván ha valaki sokat akar csinálni, felszorozza a hozzávalókat.

30 dkg fehérkáposzta
30 dkg lila káposzta
20 dkg sárgarépa
1 fej lilahagyma
só
bors
1 ek borecet
10 dkg majonéz
3 dl natúr joghurt
1 ek mustár
1 ek nyírfacukor

A káposztákat és a répát reszeljük le, a hagymát szeleteljük fel. Elkeverjük, sózzuk, borsozzuk, meglocsoljuk a borecettel.

A majonézt, a joghurtot, a mustárt és a nyírfacukrot keverjük alaposan össze, majd adjuk a salihoz.

Elképesztően jó!

pizza

Már megint egy Stahl Judit recepttel készültem :-)

A múltkor iszonyúan megkívántam a pizzát, de nem akartam rendelni, mert az drága is, meg egy pizza nem is elég hármunknak, mert már a gyerek is eszi :-)

Előkerestem tehát a receptgyűjteményemet, és Voilá!
A recept amit itt láthattok, 1 pizzára szól, ami-mint kiderült-kevés lett, mert annyira jól sikerült, hogy az aznap látogatóba jött apósom és anyósom is ettek belőle, így apának már csak kevés maradt vacsorára. Legközelebb a dupláját csinálom szerintem :-)

250 g langyos lisztet átszitálunk, összekeverjük 1/2 ek sóval és 1 tk oreganoval, valamint egy kis frissen őrölt borssal

Egy másik tálba 1/2 cs szárított élesztőt, 1.5 dl langyos vízet, 2 ek olívaolajat és 1/2 tk cukrot elkeverünk, majd a robotgépet felszereljük a dagasztókarokkal, lassú fokozatra állítjuk, a  fűszeres lisztet lassan hozzáadjuk a vizes keverékhez, majd amikor már az összes liszt benne van,  a gépet erősebbre állítva kb. 5 percig keverjük, utána kézzel is átgyúrjuk (ragad mint állat, de később ez majd elmúlik)

Vékonyan kiolajozott tálban kb 45 percig a duplájára kelesztjük (meleg helyen!).

Röviden átgyúrjuk, kinyújtjuk és a kiolajozott sütőformában 15 percig pihentetjük. Érdemes a deszkát és a sodrófát is kicsit beolajozni, hogy semmihez ne ragadjon oda a tészta. Nekem nincs pizzasütő formám, de tepsiben is ugyanolyan jól megsüthető, csak akkor nem kerek :-)

Paradicsomszósz: 400 grammos hámozott parikonzervet, 1-2 tk oreganot, 2 gerezd fokhagymát, 2 ek olívaolajat teszünk a  turmixgépbe, meg is borsozzuk, és ha van, 1-2 ek paradicsomsürítmény is mehet bele, hogy ne legyen nagyon híg.

Feltét szinte bármi lehet, és rengeteg dolgot pakoltam rá, de persze ez nem kötelező :-)

Fénykép sajnos nincs, annál hamarabb fogyott el, hogy lefotózhattam volna.

még a rutinos ember is hibázhat

Hiába sütöttem már kismilliószor muffint, mégis képes voltam elrontani tegnap a tésztáját. Történt ugyanis, hogy kifogytam a sütőporból, és ahelyett, hogy feltúrtam volna a spájz polcait (mert tudom, hogy van még valahol egy ötös csomaggal), inkább szódabikarbónával csináltam a muffint.

Megemelkedett szépen, de az íze valami förtelmes volt, leginkább valami hülye gyógyszerízt kapott a tészta.

Úgyhogy légyszi tanuljatok a hibámból!

Tiramisu tojás nélkül

Mindenki örök kedvence a tiramisu, én is szoktam csinálni, de ebben a nagy melegben nem volt kedvem nyers tojást tenni bele, ezért kitaláltam egy vaníliás-diós ízesítést hozzá, így nem fenyegetett senkit a szalmonella, és könnyebb is maradt az egész édesség.

A kép csak illusztráció

Némi újítást vezettem be, ami a hozzávalókat illeti, mivel a METRO-ban találtam egy olyan mascarpone-t, ami majdnem feleannyiba kerül mint a szarvasi, és -mint utólag kiderült- teljesen rendben van az íze, és még light is. Ő lenne az új szerzemény:

A babapiskótáknál nem értem, hogy miért van az összesen kristálycukor, de egyébként finom a Manner-é, és a múltkor akciós volt (lejárat előtti nap 50%-os ár),  úgyhogy rendesen betáraztam.

Hozzávalók:
500 gramm mascarpone
400 gramm babapiskóta
2 zacskó vaníliás cukor
2-3 evőkanál cukor
1 vaníliarúd
10-15 dkg dió
2 dl habtejszín
2 dl feketekávé
1 evőkanál sütőrum
5 dkg kakaópor (keserű)

A mascarpone-ba keverjük a darált diót, a vaníliás cukrot, a kikapargatott vaníliarudat és a cukrot, jól elkeverjük.
A tejszínt felverjük, a habot a krémhez keverjük.

A kávéba öntjük a rumot, és belemártogatjuk a babapiskótákat, majd rétegezve a krémmel egy tálba pakoljuk.

A tetejét kakaóporral szórjuk meg.

Ennyi, nem egy ördöngösség :-)

Marcipános-málnalekváros trüffeltorta

A receptet a Nők Lapjában találtam, de amikor képet kerestem hozzá (nekünk sajnos ez most kimaradt), kiderült, hogy a NL Cafén is fent van a recept, íme.

Az eredeti recept nekem nagyon bejött, különösen a krém, amit azóta is használok, már több tortát, sütit és somlóit is csináltam vele, úgyhogy ha javasolhatom, mindenki használja!

Annyit módosítottam csak rajta, hogy a piskóta alapanyagaiból másfélszeres adagot csináltam, mert nincsen 18 centis tortaformám.

Hozzávalók egy 18 cm átmérőjű tortához:

A piskótához:
6 tojás
12 dkg cukor
12 dkg liszt
1 púpos ek kakaópor

A krémhez:
15 dkg cukor
8 dkg kakaópor
30 dkg vaj vagy margarin

20 dkg málnalekvár a rétegezéshez (helyettesíthető narancslekvárral)
15-20 dkg fehér marcipán+1 púpos ek kakaópor a díszítéshez

A piskóta elkészítéséhez a tojásokat kettéválasztjuk, a fehérjét a cukorral kemény habbá verjük, a sárgáját a habba forgatjuk, végül belekeverjük a kakaóporral elegyített lisztet is. Sütőpapírral bélelt tepsibe 3 darab 18 cm átmérőjű, vékony lapot kenünk belőle, és egyenként 10-12 perc alatt megsütjük.
A krémhez 2 dl vizet a cukor felével felforralunk, a cukor másik felét a kakaóporral elkeverve adjuk a forró sziruphoz, majd belekeverünk 15 dkg vajat/margarint. Egy tálcára terítjük, hogy hamar hidegre hűljön, majd a másik 15 dkg puha vajat/margarint hozzáadva krémesre keverjük. A három piskótalapból kettőt bekenünk a málnalekvárral, majd a trüffelkrémmel összetöltjük a lapokat úgy, hogy a krémes rétegre egy málnalekváros lapot borítunk. Végül a tortát a maradék krémmel körbekenjük, és a hűtőbe tesszük dermedni. A marcipánból kb. 2 dkg-os golyókat formálunk, majd kakaóporba forgatjuk őket, és 10 percre a fagyasztóba tesszük, hogy könnyebb legyen kettévágni. Mindegyiket kettévágjuk, körberakjuk a torta tetejét a fél golyókkal, és megszórjuk a maradék kakaóporral.

Epres tortácskák

Ismét egy Stahl Magazinból kinézett recept fog következni, szerencsére a kimenetele nagyon jó lesz :-)

Fontos tudni, hogy a recept összesen 4 db tortácskához adja meg a mennyiségeket, ami szerintem nagyon kevés ahhoz képest, hogy milyen finom :-)
Ha nem ugrál az ember lábánál egy másfél éves gyerek, akkor gyorsan el is készíthető, és egyáltalán nem bonyolult.

Ami a formát illeti, nekem nem volt itthon olyan sütiszaggatóm, amit a leírásban találtam, ezért egy nagyobb szájú poharat használtam, így összesen 6 tortácskám lett a végén, viszont a leveles tésztából elég sok maradt hulladékként. Ezt megpróbáltam összegyúrni, és újra kinyújtani, de nem jött be, mert összeragadt, így csak simán megsütöttem a végén, és a'la natur megettük. Marcipánból a Dr. Oetker-es verziót vettem, abból is maradt egy jó nagy golyónyi :-)

Hozzávalók:

1 csomag leveles tészta (270 g)
15-20 dkg eper félbe vágva vagy felszeletelve
12.5 dkg mascarpone (én az egészet megcsináltam, vagyis 25 dkg-ot)
10 dkg marcipánmassza
1 ek vaníliakivonat (szerintem a vaníliaaroma ugyanolyan jó, én azt használtam)
3 ek porcukor (érdekesség, hogy a teljes doboz mascarpone-hoz elég volt ez a mennyiség, vagyis az eredeti receptben szerintem sok a 3 kanálnyi)
3 ek porcukor a marcipán nyújtásához

Egy 25X30 cm-es tepsit kibélelünk sütőpapírral, a sütőt előmelegítjük.
Gyúródeszkán -porcukorral megszórva- kinyújtjuk a marcipánt kb. 3 mm-esre, a leveles tésztát a deszka másik felén kiterítjük.

Egy nagyméretű (kb. 10 cm-es) szív alakú kiszúróval 8 szívet szaggatunk a leveles tésztából, és négyet a marcipánból. 4 tésztaszívecskére ráillesztjük a marcipánokat, a tepsire tesszük a sima és a marcipános tésztaszíveket is, és 8 perc alatt készre sütjük.
A mascarpone-t a cukorral és a vaníliával kikeverjük.

A megsült szíveket kihűtjük, a krémmel megkenjük a marcipánosakat, eperrel feldíszítjük, majd a maradék 4 szívet kalapként rátesszük.

Tálalásig a hűtőbe tesszük.

Részemről a kalapokra is kentem a krémből, különben nem maradtak volna fenn az epren, így legalább volt értelme az egész doboznyit megcsinálni. Utólag egy kis reszelt citromhéj, vagy pár csepp igazi citromlé is mehetett volna a krémbe, szerintem jó ízt adott volna neki, no majd legközelebb.

A másik dolog, amit másképp csinálnék, hogy először csak a tésztát tenném be a sütőbe, és félúton tenném csak rá a marcipánt, ugyanis így kicsit kemény lett, és picit túl is sült. A tészta viszont nagyon finom volt, nem tudom, hogy a többi márka milyen ízű, de ez a Tante Fanny abszolút bejött (a sima, nem az élesztős)!



Meggypuding muffin avagy a férjem kedvence

Ez a muffint a jó példa rá, hogy nem feltétlenül kell csoki ahhoz, hogy jó legyen egy muffin :-) A meggypuding muffint pedig hihetetlenül könnyű elkészíteni, kezdők is boldogulnak vele.

A forrásom ez esetben Christina Kempe: A legkedveltebb muffinok című könyve. Ebben elég sok sós muffint találni a szokásos édesek mellett, de nem csak klasszik sütik vannak benne, hanem olyanok is, amiket leveles tésztából vagy rizsből készített el a muffinsütőben. Csak ajánlani tudom mindenkinek.

Idézet a könyvből: "Itt nem a keményítőből (pudingpor) és tejből főzött pudingról van szó, hanem a tradicionális pudingról, amely valójában inkább felfújt és vízfürdőben fő meg. Tömörebb állagú és inkább süteményre hasonlít..."

Hozzávalók 12 darabhoz:

1 üveg meggy (nettó lé nélkül 350 g)
1 teáskanál sütőpor
10 dkg puha vaj
15 dkg cukor
1 csipet só
2 tojás
20 dkg liszt

A meggyet lecsepegtetjük, de a levéből kimérünk 1.5 dl-t, és a meggyel együtt felforraljuk. Belekeverjük a sütőport (kicsit habzani fog), és hagyjuk kihűlni.

A vajat a cukorral és a sóval krémesre keverjük és egyenként beledolgozzuk a tojásokat is, majd habosra keverjük. Gyorsan beledolgozzuk a lisztet, majd a meggyet is a levével együtt.

A muffinsütőbe szétadagoljuk a tésztát, és előmelegített ( a könyv szerint 180 ill. légkeveréses sütőben 160 fokon) sütőben 15-20 perc alatt megsütjük. Az állagnak a pudinghoz hasonlónak kell lennie, ezért semmiképpen se hagyjuk sokáig a sütőben.

A meggylé miatt a tészta színe rózsaszín lesz. A szerző azt javasolja, hogy aki nem szeretné ezt, az használjon a meggylé helyett valamilyen világos gyümölcslevet pl. körtét.

A könyvben nagyon szép fotók vannak, ezért most azt teszem ide, ami itt szerepel, de a másikon az én művem van :-) Az nem néz ki ilyen jól, de nagyon finom!

padlizsánsaláta

Nekem a padlizsánsaláta mindig egy magányos étel, mert a családban csak én szeretem padlizsánt. Ez viszont alkalmat ad arra, hogy úgy variáljam, ahogyan nekem tetszik.
Egy kedves kollégám B.Tomi volt az örökös tesztalanyom, ketten 5 perc alatt eltüntettük a doboz tartalmát a munkaközi szünetekben :-) Tomi segített pl. a gombával való felturbózásban, magamtól eszembe se jutott volna, hogy azt is tegyek bele, de nagyon jó ízt ad hozzá.

A fényképekkel kapcsolatban előre is elnézést, sajnos itthon se időm, se felszerelésem nincs ahhoz, hogy szép ételfotókat csináljak, úgyhogy marad a szükségmegoldás :-)

Még egy megjegyzés, a képen szereplő saliban nincs petrezselyem, de a receptbe beleírtam, mert úgy sokkal finomabb.

Hozzávalók:

3-4 db kisebb padlizsán
1 nagy csokor petrezselyem
1-2 csomag mozzarella sajt
3-4 db paradicsom
2 nagy doboz natúr joghurt
ízlés szerint Mozzarella fűszerkeverék
1 doboz csiperke gomba
olívaolaj
ízlés szerint fokhagyma (padlizsánonként kb. 2 gerezd)

A padlizsán keserű végeit levágom a többit felkockázom. Meglocsolom olívaolajjal, és a sütőben 40-50 perc alatt megsütöm. Sok vizet veszt majd, ezért a térfogata jelentősen csökken, erre érdemes odafigyelni.

A paradicsomot és a mozzarellát kb. akkora darabokra vágom mint a padlizsánt, a petrezselymet összeaprítom. A gombát vékonyra szeletelem, és olívaolajban megsütöm egy serpenyőben.

A padlizsánt és a gombát jól lecsöpögtetem, és összekeverem a paradicsommal és a sajttal.

Az öntethez a joghurtot összekeverem a zúzott fokhagymával, a petrezselyemmel és a fűszerkeverékkel.
Tipp:aki nem szereti, ha erős a fokhagyma íze, pírítse meg a gombával együtt.

Az öntetet összekeverem a zöldségekkel, és ha kibírom, legalább 3-4 órát hagyom a hűtőben, hogy összeérjenek az ízek. Érdemes, mert sokkal finomabb lesz.

Jó étvágyat!

töltött gomba

Nem egy nagy ördöngösség ez a fogás, hiszen szinte alig kell főzni, a leghosszabb időt a gomba pucolása veszi el.

Sokféleképpen lehet variálni a belevalókat, én azt a verziót közlöm, amit én találtam ki, és amit apjuk is hajlandó megenni :-)

2 doboz tölteni való gomba (12 db)

1 csomag bacon szalonna

10 dkb trappista sajt

1 kanál olívaolaj

1 doboz feta sajt  (pl. Fetaki) vagy 2 tömlő juhtúró (pl. Hajdúsági zsíros juhtúró 100 grammos)

1 fej lilahagyma

1-2 gerezd fokhagyma

A gombát megpucoljuk, és a fejeket egy tepsibe tesszük. A gombák szárát és a lilahagymát összevágjuk, és egy kanál olívaolajon megpirítjuk, majd hozzáadjuk a fokhagymát (én nyomóval szoktam), és a fetát. Ha megolvadt a feta, egy sűrű, kanállal könnyen kiszaggatható masszát kapunk. Só nem kell bele, mert a feta meg a juhtúró is eléggé sós. Borssal, zöldfűszerekkel természetesen lehet variálni.

Egyenletesen elosztjuk a krémet a 12 gomba között.

A bacon szalonnát szétszedjük szeleteire, és egyenként körbetekerjük a gombafejeket:

A trappista sajtot is elhelyezzük a legtetején, és betesszük a sütőbe. Ha a sajt megbarnult, akkor már jó.

Fontos, hogy a bacon zsírja, és a gombából kicsapódó víz miatt ki kell venni a tepsiből az elkészülte után, mert különben tocsogni fog a gomba alja.

Rizs és krumpli is jó hozzá köretnek, de legalább négyet meg kell enni ahhoz, hogy jóllakjunk.

csokis sajttorta

Biztos mindenkivel előfordult már, hogy talált egy szimpatikus receptet, de nagyjából semmi nem volt hozzá otthon, vagy csak hasonló dolgok.
Én is így jártam most, és akár katasztrófa is lehetett volna belőle, de az eredmény az eltérésektől függetlenül egész jó lett. Persze követtem el hibákat, pár dolgot másképpen kellett volna csinálni, de az eredményre azért így is büszke vagyok.

A receptet egy csomagban vettem magamnak a Libriben, ahol fémdobozban lehetett kapni többfajta receptet, ez éppen a Csokoládés finomságok gyűjtemény része, sajnos részleteket nem tudok, mert a csomagolása már nincs meg.

Az eredeti recept hozzávalói egy 20 cm-es tortaformához:

60 g vaj
100 g amarettini (mandulás keksz)
200 g étcsokoládé
400 g mascarpone
2 tojás
60 g barna cukor
200 ml tejszín
40 g keményítő

No, kezdjük ott, hogy a legkisebb formám 24 cm-es, ezért nyilván több tésztára volt szükségem.
Az amarettini helyett egy sima vajas kekszet használtam, és a húsklopfoló hegyesebbik végével törtem össze, ami tök jó ötletnek bizonyult, és mivel nem kellett csapkodni, csak simán nyomkodni, nem is csináltam vele akkora kupit, amekkorát a recept szerinti "sodrófával törjük össze" megoldással csináltam volna.

150 g összetört kekszet elkevertem a vajjal, mandulaaromával ízesítettem és a kivajazott formába nyomkodtam, majd betettem a hűtőbe. Utólag belátom, hogy kissé sok lett benne az aroma, legközelebb feleannyi is elég lesz.

Mascarpone helyett Philadelphia krémsajtot illetve natúr joghurtot használtam, így kb. 450 g lett, ezt elkevertem a tojásokkal és a cukorral. Mivel barna cukor nem volt, csak 10 g, a maradékot kristáycukorral pótoltam, de ebből is többet, összesen tehát 70 g cukor került bele. A megolvasztott csokoládét, 60 g keményítőt és a habbá vert tejszínt belekevertem a masszába, és csomómentességig kavargattam.

A kekszes alapra ment a trutyi, és ment be a sütőbe. A leírás szerint 170 fokra előmelegített sütőben 55 percig kell sütni.
Nekem volt ezzel egy kis bajom, mert a kis lángon nagyon nem akart sülni, a nagyon meg kicsit odapörkölt a teteje, ezért levettem megint kicsire, és tettem rá alufóliát, és így majdnem 2 órát volt bent :-(

Mivel ilyen tortához még nem volt szerencsém, nem tudtam, hogy mennyire kell megszilárdulnia a tésztának, de végül is majdnem olyan sűrű lett, mint egy liszttel készült tortáé.

A formából csak akkor szabad kivenni, ha már kihűlt, és a közepe megsüllyed, de ez a eredetinél is így volt, úgyhogy ettől nem kell betojni :-) A teteje viszont tutira nem lett volna megtörve, ha nem veszem feljebb a gázt a sütőben.

Az egyszerűség kedvéért akkor jöjjön az én verzióm a 24 cm-es formához:

60-70 g vaj
150 g vajas keksz
1 teáskanál mandulaaroma
200 g étcsokoládé
300 g Philadelphia krémsajt
150 g natúr joghurt
2 tojás
70 g cukor
200 ml Hulala tejszín
60 g keményítő

A kekszmorzsát, a vajat és a mandulaaromát összegyúrtam, kivajazott tortaformába nyomkodtam, hűtőbe tettem. Felvertem a tejszínhabot, mikróban megolvasztottam a csokit.
A joghurtot, a krémsajtot, a tojásokat, a keményítőt és a cukrot összekevertem, majd beletettem a habot és a csokit is, végül ráöntöttem a kekszes alapra.

Tálaláshoz a maradék kekszet és porcukrot használtam.

Íme a mű:

Összességében egy nagyon könnyen összeállítható sütiről van szó, a sütést leszámítva kb. 20 perc alatt megvolt az egész. Olcsónak nem mondanám, mert a krémsajt vagy mascaprone meg az amarettini sem filléres tétel. Ha viszont az embernek nincs sok ideje a torta összeállítására, akkor nagyon jó választás.

Cukkini fasírt

A következő recept is a régi blogomból származik, de mivel még mindig aktuális, itt is elolvashatjátok :-)

A cukkinifasírt nagyon jó cucc, egy rokonomtól tanultam a receptet, ezért gondoltam megosztom veletek is, hátha valakinek lesz kedve hozzá.

A mennyiségeket csak per sacc tudom mondani, mert szemre szoktam csinálni.

Hozzávalók:
2-3 db vastagabb cukkini, 5-6 evőkanál zabpehely, 1 tojás, 4-5 evőkanál liszt, 3-4 gerezd fokhagyma, só, bors, olaj

Elkészítés:
A cukkinit meghámozzuk és lereszeljük a nagylyukú reszelőn, majd besózzuk. 15-20 perc múlva kinyomkodjuk belőle a vizet, majd hozzáadjuk a tojást, a zabpelyhet és a lisztet. Egy kicsit állni hagyjuk, mert a tojás és a cukkini is levet ereszt, ha szükséges, mehet még bele egy kis liszt, hogy jobban összetartsa. Az a lényeg, hogy egy masszát kapjunk belőle, ami evőkanállal szaggatható, de nem kell nagyon sűrűnek lennie. Ha az állag már oké, hozzáadjuk a fokhagymát és a borsot. Én a fokit az erre specializált nyomóval adom hozzá, de reszelni vagy aprítani is lehet. Tetszőlegesen fűszerezhető is, ki hogy szereti pl. petrezselyemmel vagy szárított fűszerekkel.

Az olajat jól felforrósítjuk, és evőkanállal 1-1 halmocskát teszünk bele, majd a kanál hátával lenyomkodjuk. Akkor lehet megfordítani, ha már nem esik szét. Érdemes papírtörlőre kiszedni, mert viszonylag sok olajat magába tud szívni.

Szerintem krumplival a legjobb, de rizzsel és kuszkusszal is szoktam csinálni, ha valaki szereti a lángost, reszelt sajtot és/vagy tejfölt (akár fokhagymával) is lehet rá tenni, akkor még köret sem kell. Hidegen is fogyasztható mondjuk 2 szelet friss kenyér között egy kis salátával. A fenti mennyiség kb. 20 fasírtra elég (4-5 fő).

kedvenc süti

A családban csak simán "Kedvenc süti" néven fut a következő finomság, lánykori neve egyébként tarka tészta, de amikor kiskoromban sokat nyaraltunk a nagymamánknál, én mindig ezt kértem tőle, mert ez volt a kedvencem, aztán rajta maradt ez a megnevezés.

A receptet csak pár hónapja kértem el a nagyimtól, nem is értem miért csak most :-)

Fontos infó: az itt leírt mennyiség egy kisebb tepsihez elég, aki többet szeretne belőle, értelemszerűen csinálhat belőle másfélszeres vagy dupla adagot.

Hozzávalók:
30 dkg liszt
25 dkg cukor
25 dkg Rama
3 tojás
1 zacskó sütőpor
1 citrom reszelt héja
3-5 evőkanál kakaópor (keserű, nem Nesquick)
1-2 dl tej
a tálaláshoz porcukor

A tojásokat kettéválasztjuk, a fehérjét kemény habbá verjük.
A sárgáját egy külön tálban összekeverjük a cukorral, citromhéjjal, a felolvasztott vajjal és a sütöporos liszttel.
Fokozatosan adagoljuk hozzá a tejet addig, amíg csomómentes masszát nem kapunk.
Fakanállal széles mozdulatokkal hozzákeverjük a tésztához a felvert tojásfehérjét, hogy ne törjön össze.
A tésztát ezután kettéosztjuk: nagyjából 1/3-át vesszük ki egy külön tálba, és ehhez a kisebbik adaghoz hozzákeverjük a kakaót. Én akkor szeretem, ha jó kakaós, ezért én sokat szoktam bele tenni, de ez ízlés dolga.
A fehér tésztát kivajazott,kilisztezett tepsibe öntjük, majd a kakaósból evőkanállal a tetejére "pöttyözünk".

Előmelegített sütőben sütjük nem túl forrón. Nekem nincsenek felismerhető jelek a sütőmön, ezért nem tudok megadni hőmérsékletet, de nem érdemes ökörsütő fokozatot használni, mert akkor folyós marad a közepe.

Ha már kihűlt, megszórjuk porcukorral.

Egészségünkre!

Feketeerdő kehely

Pont ez volt az utolsó dolog amit a szülés előtt elkészítettem 2010 novemberében, utána már többnyire hideget ettünk, mert nem volt se erőm, se kedvem a főzéshez :-)
Akkor meg is írtam az elkészítését, úgyhogy többnyire idézek saját magamtól.

Azóta sajnos még nem készítettem el újra, de mivel azóta rátaláltam a világ legjobb tejszínhabjára (Hulala), lehet, hogy megint nekiállok:

"Pár nappal ezelőtt kiolvasztottam egy meggyet, hogy legyen egy kis hely a mélyhűtőben. Nem tudtam mit akarok vele kezdeni, de megoldottam :-)

Stahl Judit egyik szakácskönyvében (Gyors édességek) találtam a következő receptet, amit a saját kiegészítéseimmel adnék közzé.

 

Hozzávalók:

rum (aromával inkább ne helyettesítsük*)

meggy (befőtt vagy friss)

20 dkg étcsoki

4 dl tej

4 tojássárgája

5 dkg liszt

5 dkg cukor

3 dl tejszín a krémbe plusz ízlés szerinti mennyiség a díszítéshez

 

A meggyet egy kis edényben annyi rummal felforraljuk, amennyi ellepi.

A forralás után a meggyet lecsöpögtetjük, mert ennyi idő alatt már elvileg átvette a rum ízét.

A csokit mikróban, vagy gőz fölött megolvasztjuk, és hagyjuk kicsit kihűlni.

A cukrot, a lisztet és a tojássárgáját kézi habverővel összedolgozzuk, közben megmelegítjük a tejet, de ne engedjük, hogy felforrjon. A meleg tejet apránként beledolgozzuk a tojásos masszába, majd az egészet visszatesszük a tűzhelyre, és addig kevergetjük, amíg a krém be nem sűrűsödik. Figyelem, folyamatosan érdemes kevergetni, mert könnyen leég!

 

Ha kész, levesszük a tűzről, és robotgéppel kb. 5 percig alázzuk. Ezalatt a krém kissé lehűl, illetve csomómentes lesz. Kettéoszjuk a krémet, az egyik felébe belekeverjük az olvadt csokit. Kicsit hagyhatjuk hűlni az egészet, mert most következik majd a tejszín, ami szeret kicsapódni. A tejszínt (3 dl) habbá verjük, és beleforgatjuk fele-fele arányban a kétféle krémbe.

 

Az összeállítás a következő: egy réteg lecsöpögtetett meggy, majd egy-egy réteg mindkét krémből (a sorrend szerintem mindegy). A tetejét habbal és tetszés szerinti díszítőelemekkel látjuk el.

Van egy képem is, ugyan ez nem az enyém, de majdnem ugyanígy néz ki, csak én két tálkában csináltam meg, mert ketten ettük."

 

 

 

Elkészítés után legalább fél órát ajánlatos hűteni.

Azóta annyival tudom kiegészíteni a korábbi írásomat, hogy a mennyiség inkább 4 személyes, mi sem tudtuk egyszerre megenni az egészet :-)

 

*Elkövettem azt a hibát, hogy tejet és rumaromát használtam. Ízre jó lett volna, de az aroma kicsapódott a tejben, és undorító lett, ezért utána az egészet le kellett mosni, hogy ne maradjon rajta a trutyi. Szerencsére lejött. Ha már aroma, akkor legközelebb inkább a krémbe csepegtetnék belőle a legvégén.

Itt az új év: kolbászos lencseleves

Az első recept, amit tálalok Nektek, ez a jó kis kolbászos lencseleves. Apukáméktól kaptunk karácsonyra két szép szál pilisszentiváni házikolbászt (no nem saját vágás, de apukám egyik ismerőse követte el), ami nem csípős, ellenben nagyon finom, ez adta az ötletet. És persze az is, hogy a férj nem szereti a lencsefőzeléket, én viszont szerettem volna hagyományosan a lencsénél maradni ami az újévi menüt illeti.

Az eredeti recepthez képest nekem sokkal több zöldségem volt itthon, és mivel mindent bele akartam tenni, a mennyisége elég tekintélyes lett (kb. 7 liter), de nagyon kiadós és sűrű lett a végeredmény, így második fogásra nem is volt szükségünk. Amiben még eltértem, hogy kihagytam az ecetet, mert nem rajongok érte, és a szerző szerint tejföl helyett tejszín is jó, de szerintem ez esetben abszolút a tejföl a nyerő.

Hozzávalók (szerintem):
4 nagy sárgarépa
3 fehérrépa
1 kisebb zeller
35 dkg lencse
1 füstölthús kocka
3 ek liszt
2 kisebb csokor petrezselyem (elhagyható,de nem érdemes)
3 ek mustár
2 ek fokhagymakrém (elhagyható)
kb 8 cm hosszú kolbászdarab
ízlés szerint tejföl
2 babérlevél
só
vegeta
olaj

A lencsét egy éjszakára beáztatjuk, a leves készítésekor leszűrjük, átmossuk.
A vöröshagymát apróra vágjuk, a sárgarépát, a zellert és a fehérrépát megtisztítjuk és kis darabokra aprítjuk.

Az olajat egy nagy fazékban megmelegítjük, és a hagymát illetve a zöldségeket pár percig pirítjuk benne. Utána kanalanként megszórjuk a liszttel, elkeverjük, és így is pirítjuk pár percig.
Egy kevés vizet hozzáadunk, elkeverjük, hogy a liszt feloldódjon kicsit, majd hozzáadjuk a lencsét is, és felengedjük annyi vízzel, ami bőven ellepi a zöldségeket.
Be fog sűrűsödni később, úgyhogy aki hígabban szereti, sok vizet használjon.

Hozzáadjuk a babérleveleket, a füstölthús kockát, a mustárt és a fűszereket, illetve a fokhagymakrémet (az eredetiben csípős paprikakrém szerepel, de nekem nem volt itthon, és amúgy sem szeretem ha csíp). Felforraljuk a levest, forrás után lejjebb vesszük a gázt, és fedő alatt addig főzzük, amíg minden zöldség megpuhul.

Amikor már kész, belekeverjük a tejfölt, és megszórjuk összeaprított petrezselyemmel.

Utolsó lépésként a házikolbászt összeaprítjuk-ki ahogy szereti, én apróra vágtam- olajon kissé megpirítjuk, és a levesbe szórjuk. Lehet persze úgy is, hogy külön a tányérba teszitek a kolbit a tejfölt meg a petrezselymet, ha valaki az egyiket esetleg nem eszi meg a családból, de én mindent belekevertem.

Az eredeti receptet itt találjátok meg.

Egészségünkre!

indula mandula

Helló Mindenki!

Remélem a régi olvasóim ide is elkísérnek, de nagyon szeretnék újakat is.

Amit érdemes tudni rólam, hogy most éppen babázok, de régebben is, és azóta is nagyon szerettem sütni és főzni. Rengeteg receptem van, megtöltenek egy hatalmas mappát, és az internetet is gyakran böngészem. A szakácskönyveimmel is jó viszonyban vagyok :-)

A babás blogomban párszor már írtam kajaügyi bejegyzéseket, de egyre inkább úgy érzem, hogy megérdemelnének egy külön blogot ezek a fejezetek, annál is inkább, mert már én sem tudok kiigazodni bennük.
Gasztrobloggernek a világért sem nevezném magam, mert szerintem csak az érdemli meg az elnevezést, aki tényleg kreatívan és ízletesen főz, új ételeket talál ki, ne adj isten még saját szakácskönyvet is kiad.

Én ennél lényegesen lustább vagyok, és persze alapanyagok terén is meg vagyok lőve, mert nem tudok csak úgy hipp-hopp kiugrani a Vásárcsarnokba vagy a Culinarisba, ha éppenséggel egy kis édesköményre vagy korianderzöldre van szükségem.

Eléggé válogatós is vagyok, főleg ami a húst illeti, úgyhogy más most szólok, hogy aki a húsra vágyik napi 24 órában, az rossz helyen jár :-)
Ahogy magamat ismerem, főleg zöldséges fogásokat és édességeket fogok leggyakrabban feldolgozni.

Igyekszem majd megjelölni mindig a forrásomat is, mert hát idegen tollakkal ékeskedni nem elegáns dolog.

Négercsók mindenkinek :-)